Lelkes és Kitartó követőim, újra ITT!

Beindulunk újra, téma van bőven, csak az idő kevés, nem ígérgetek, de nem hagyhatom, hogy ez a blog a feledés homályába merüljön.

Tehát

Megért bennem egy olyan dolog, amit eddig nagyon nehezen tudtam megfogalmazni, de úgy gondolom, hogy a legfontosabb útra való lehet egy gyereknek, vagy akár egy felnőttnek is, ezt mindenképpen most ki akarom tárgyalni, és ez pedig a FIGYELEM.

A figyelem rendkívül szűkös erőforrássá vált a mostani világban, mert köszönés nélküli emailekben lökdössük tovább a projekteket, a vacsoránál a telefont nyomkodva próbálunk elszakadni a munkától, miközben alig tudunk valamit arról, hogy ki és miért dolgozik velünk, hogy milyen napja volt a feleségünknek és hogyan érezte magát a gyerekünk, pedig hiába élünk hétmilliárd különböző arccal a Földön, a legbelső motivációinkat tekintve nagyon is hasonítunk egymáshoz.

A figyelem nem szól semmi másról csak hogy időt áldozunk a másik embertársunkra, viszont az idő egy véges kapacitás, és úgy gondolom, hogy a legértékesebb erőforrásunk. Sokan szeretnénk belepakolni ebbe a munkánkat, a családunkat és a saját életünket is, miközben meg akarjuk őrizni a testi-lelki egészségünket és birtokolni akarunk egy olyan vagyont, ami lehetővé teszi a vágyott életszínvonalunkat. Hát azért valljuk be, hogy ez a játék nem olyan egyszerű, de lehet benne fejlődni és a szokásokon változtatni, és szépen ballanszírozni ezen a tengelyen. Akkor van gond amikor ez felborul, és eltolódnak az arányok.

Az elmúlt két hónapban ezt sikerült élesben megtapasztalnom. Mint gyakorló apuka, és mint cégvezetőként is azt tudom, mondani, ha megtanuljuk a figyelmünket irányítani és figyelni a másik emberre, a legnagyobb eredményeket lehet elérni, és egy olyan kötelék alakul ki mind családon belül, mind a munkatársakkal, amire nagyon stabil alapokat lehet építeni. Viszont ehhez, hogy mindenkire jusson elég idő, egy nagyon tudatos és irányított időgazdálkodás kell. Nagyon sokszor magam is azt veszem észre, hogy elveszek ebben a fergetegben, és ÉN mint egyén, visszaszorulok ebben a játékban, mintha már nem én irányítanám a dolgokat. Úgy gondolom két féle ember típus van, egyik aki nagyon tudatosan irányítja az életét, folyamatosan mérlegel és a számára fontosként meghatározott értékek mentén keményen dönt egy-egy helyzetben, a másik pedig, aki teljes mértékben az univerzum áramlására bízza magát és a pillanatnyilag elé táruló helyzetekből igyekszik kihozni a legjobbat. Én valahol a kettő között érzem magam, több a tudatosság, de néha elsodor az ár.

Szóval, kicsit elkanyarodtam, de a Figyelem a legfontosabb, amit egy emberi kapcsolatba adhatok és kaphatok, ezt a fiamnak meg kell tanítsam, és fontos, hogy még kicsi csak az adást tudom csinálni, de érdemes  figyelni a váltásra is amikor már nagyobb a gyerkőc hogy tudatosítsuk, hogy ez a játék akkor működik, ha figyelmet oda vissza adjuk, és így tudjuk fejleszteni a kapcsolatunkat.

Végére linkelek egy videót, senki ne ijedjen meg, nem csípem ezt a Szabó Péter fazont csak magyar fordításban nála találtam meg Jay Shetty videóját, ez a srác szerzetesnek állt és megpróbálta rendszerezni maga körül a gondolatokat, mára az egyik legnagyobb online inspirátor (de hülye szó ez), lényeg hogy vannak érdekes tartalmai, amik elgondolkodtatók.

Az elmúlt két hónapomban megtanultam az idő, és a figyelem fontosságát, mert olyan sokat kellett dolgoznom, és sokszor egyszerre 3-4 helyen kellett volna lennem, azaz a time managmentem összeomlott jó párszor, ahogy ezt említettem is. De mind ez kellett ahhoz, hogy rendszerezzem az életemet, és átgondoljam, hogy kire mennyi figyelmet azaz időt szánok. A minap olvastam egy nagyon jó hasonlatot, amivel zárom a mai blogot. 

Ha egy fa törzse vagyunk, akkor lehetnek olyan kapcsolataink, akiket egy nagyobb szél könnyedén elfúj mellőlünk, mint a faleveleket. Lehetnek ágaink, amikre fel lehet ugyan mászni, de túl nagy súly esetén letörhetnek. Csak azok az igazán értékes kapcsolataink, amik gyökerekként táplálnak minket, akikből probléma esetén is újra és újra ki tudunk hajtani, újra tudunk építkezni.